Tavaszi egészségmegőrzés

Bár az élethosszt meghatározó tényezők számosak, mint többek között például a genetikai öröklődés, a természetes környezet, a szociális és gazdasági háttér, a tudomány és a technika fejlettsége egy adott társadalomban, az orvosi ellátás fejlettsége, a jóltápláltság, az egyén iskolázottsága és szakmája stb. De az, hogy az egyén vajon az egészségmegőrzés útját járja-e, kétségtelenül kulcsfontosságú tényező.

2000 évvel ezelőtt a görög filozófus Arisztotelész azt mondta: „A filozófia az orvostudománnyal kezdődik, majd az orvostudomány végül visszatér a filozófiához.” Az akkori távközlés még nem volt olyan fejlett mint ma, így hát Arisztotelész nem tudta, hogy a világ másik végén a kínaiak már 5000 évvel ezelőtt felismerték ezt az axiómát, sőt ezen axióma alapjaira helyezve hozták létre a kínai orvoslást és a több ezer éves gyakorlati alkalmazása bizonyítja a kínai orvoslás tudományosságát és hogy ezek a korát meghaladó gondolatoknak számítottak.

Napjainkban a nyugati orvoslás egyre nagyobb hangsúlyt fektet a megelőző orvoslásra, és egyre nagyobb figyelmet fordít arra, hogy a környezet és az elme (vagy lélek) milyen szerepet játszanak a megbetegedésekben. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy felismerték, az ősi kínaiak már több ezer évvel ezelőtt rendelkeztek egy komplett, közel tökéletes egészségmegörző-betegség megelőző elméletrendszerrel. 2500 évvel ezelőtt foglalták írásba a kínai orvoslás alapművét, a „Sárga császár belső könyvét”. Ennek a műnek lényeges pontja, hogy nem arra teszi a hangsúlyt, hogyan gyógyítsuk meg a betegségeket, hanem arra, hogyan éljünk. „A betegséget megelőzni többet ér mint meggyógyítani” (egy idézet a könyvből), az egészségmegőrzés egy fajta életvitel, az élethez való hozzáállást jelent, az élet értékelése, a Teremtő felé érzett hála kifejezése. A kínai orvoslás elmélete nagy hangsúlyt fektet az „időnek megfelelő egészségmegőrzésre” , a kínai orvoslás szerint az egész természeti világ minden élőlénye az anyatermészettel egységben él. Amikor a külső éghajlati viszonyok megváltoznak, az emberi test is követi a változást. Ha nem értjük a természet törvényeit, az életvitelünk szembe megy ezekkel a törvényekkel, a testünk életritmusa és szabályozása zavart szenved, a betegségekkel szembeni ellenállóképesség csökken és ez betegséghez vezethet.

A „négy évszak alapú egészségmegőrzés” (fejezet a Sárga császár belső könyvében) az „időnek megfelelő egészségmegőrzés” egy fontos alfejezete, a lényege így foglalható össze: „tavasszal és nyáron a yangot erősítjük, ősszel és télen a yint”. Az emberi test yin-yang egyensúlya a különböző időjárási viszonyoknak megfelelően, valamint eltérő időkben nagyon változó lehet. A test belső szerveinek aktivitása és a qi dinamizmus (a qi mozgása a testben) is együtt változik a külső térrel. A kínai filozófia egy szállóigéje: „Aki aláveti magát felvirágzik, aki szembe megy vele, elbukik.” Ez pontosan a kínai egészségmegőrzés fontos pontja, alkalmazkodnunk kell az Ég és Föld (a természet) változásaihoz, így elnyerjük az egészséget és a hosszú életet. Emlékeztessük magunkat, ha szembe megyünk a természet szabályaival, legrosszabb esetben az életünkkel is fizethetünk.Hogy megkönnyítsem önök számára a most következő elmélet megértését, először mondanék pár szót a „hat ártó” valamint a „yin-yang” fogalmáról.

Szél, hideg, hőség, nedvesség, szárazság, tűz”, ez a természetben megfigyelhető hat különböző időjárási változás, elengedhetetlen feltétele az összes élőlény növekedésének-visszahúzódásának és az emberi életnek. Ám amikor ezek a viszonyok a megszokottól eltérően változnak, amely meghaladja a testünk alkalmazkodóképességét és megbetegít, ekkor ezeket „betegség kiváltó okok”-nak nevezhetjük. A kínai orvoslás ekkor a „hat ártó”-nak nevezi őket. A négy évszakban, a tavaszra jellemző a szél, a nyárra a hőség és a nedvesség, az őszre a szárazság és a télre a hideg. A tűz mind a négy évszakban megfigyelhető jelenség.

Bár a magyarok számára nem teljesen ismeretlen a yin-yang fogalma, de amit általában ismernek, az a „tao szimbólum” (vagy tai chi szimbólum, a kínaiak ezt halnak is nevezik a formája miatt). Valójában a yin-yang a kínai kultúra vezérfonala és azt fejezi ki, hogy a természetben mindenben megtalálható a kettősség és a szembenállás, de ebben a szembenállásban mégis egy megbonthatatlan egység rejlik.A yin-yang a négy évszak alapú egészségmegőrzés viszonylatában: „tavasszal és nyáron a yangot erősítjük, ősszel és télen a yint”. Ebben a mondatban a yang a testünk qi mozgásait és funkcióit jelenti. Ez bár szabad szemmel nem látható energia, mégis meghatározza a vitalitásunkat, yin pedig a testünkben található szerves anyagok, az az energia, amelyet szabad szemmel is láthatunk (pl. a vér és a belső szervek).

A kínaiak a „tavasz kezdete” és a „nyár kezdete” (ez a holdnaptár szerinti két dátum kb. február 4. és május 7.) közötti időszakot nevezik tavasznak, ebben az időszakban a természetben éledezik a yang erő és ébredeznek az élőlények, az emberi test yang energiája is követi a természetet, felfelé és kifelé törekszik ezért a tavaszi egészségmegőrzés lényege, hogy ügyelünk a testünkben lévő yang energia megőrzésére és növelésére, kerüljünk el minden olyan tevékenységet, amely felemésztené vagy meggátolná a yang energia kibontakozását.

Mivel az emberi testben lévő tavaszi yang energia olyan, ha az évszakokat az emberi fejlődéshez viszonyítjuk, mint a gyerekkor, bár kicsattan az élettől, mégis törékeny. Ha csak egy picit is megsértjük a tavaszi yang kibontakozását, az olyan, mint amikor a szél leveri a fáról a virágokat, így ősszel már nem lesz belőlük termés. Tehát ősszel, hogyan óvjuk a yang energiánkat?

1. Először is védjük magunkat a széltől

A „Sárga császár belső könyve” lejegyzi: „a szél minden betegség kezdete”, azt is mondja „úgy védd magad a széltől mint a nyilaktól”. A szél ártó a külső nyezők által kiváltott betegségek fő oka és bár tavasszal az idő melegebbre fordul, de a hideg-szél még mindig erős, a testünk számára is törékeny időszak ez, ezen a ponton, ahol az egyik évszak átvált a másikba. Ezért a tavasz a megfázásos és légzőszervi betegség kialakulásának „szezonja”, gyakori betegség a rózsahímlő és az arcbénulás, ezeket mind a hideg szél okozza. Ezek a betegségek aztán komolyabb, szív-tüdőfunkció-zavarokhoz vezethetnek, ezért vegyük komolyan a tavaszi „szél ártót”. A szél elkerülésének legfontosabb eleme, hogy melegen öltözünk, ügyelünk a melegentartásra, mindeközben tartsuk alacsonyan a szobahőmérsékletet, ne csavarjuk fel a radiátort, mert a magas szobahőmérsékleten kitágulnak a pórusok, ezért amikor kimegyünk a szabadba a szél ártó játszi könnyedséggel bejut. Egy ismert kínai mondás szerint: „tavasszal burkolózz be, télen megfagyhatsz”, ez azt jelenti, hogy tavasszal na vessük le olyan korán a téli ruhát, ősszel pedig ne siessük el a télikabát felvételét.

2. A lelki egészségmegőrzés

A kínai orvoslás hangsúlyozza, hogy az ember „test és lélek” „anyag és szellem egysége, a belső szervek funkciózavara az elme funkciózavarához is vezethet, hasonlóan lelki tényezők gyakran válthatnak ki testi panaszokat. És a tavaszi yang-ot ápoló egészségmegőrzés egyik legfontosabb pontja, a „haragtól és dühkitörésektől való tartózkodás”, őrizzük meg a vidámságunkat. Mivel tavasszal a máj meridián a legaktívabb meridián és a düh sérti a májat. A máj vezérli a qi dinamikát -a qi mozgatását a testben – , tehát a tavasz a máj ápolásának és védelmének fontos időszaka. A tavasz az idegi megbetegedések, bőrbetegségek, allergia, májgyulladás „szezonja”, ezek mind a rossz hangulat, depresszió, dühkitörések okozta betegségek. A kínai orvoslás szerint az ok, amiért az allergia és a bőrbetegségek nehezen gyógyíthatóak pontosan az, hogy mindkét betegség kiváltó oka hangulati tényező. A hosszas depresszió és idegeskedés felboríthatja a qi dinamikát a testben, a bőr felszínen található „védő qi” működésképtelenné válik, megsokasodnak a vérünkben a mérgező anyagok. Amikor a máj nem tudja lebontani ezeket az anyagokat -önvédelem gyanánt- átadja ezt a feladatot testünk legnagyobb légzőszervének, a bőrnek. A klinikai gyakorlatban sok betegnek, amint stressznek van kitéve vagy rossz hangulatba kerül, mindig kiújul a bőrbetegsége vagy az allergiája.

A Sárga császár belső könyve lejegyzi: “a hét érzelmi túlzás és a hat túlzott vágy mélyebb sebet ejt mint a kard vagy a pisztoly”. Ebből kitűnik, hogy a hangulati változások nagyobb kárt tudnak okozni a szervezetünkben mint bármilyen kívülről érkező baktérium. Nyugati orvosok egyszer végeztek egy kisérletet. Viccekkel nevettettek meg egy súlyos hipertóniás beteget és észrevették, hogy nevetés közben a páciens vérnyomása 20 higanymilliméterrel, a pulzusa pedig 8 számmal csökkent. Még arra is rájöttek, hogy nevetés háromszor olyan pihentetően hat az agykéregre, mint az alvás. A kínai orvoslás történelmében nem egy neves orvos akadt, aki a páciens érzelmi állapotán változtatva gyógyított, így feleslegessé téve bármilyen gyógyszer beszedését. Kérlek hát tavasszal Te is látogasd meg a szeretteidet, menj el oda, ahová a leginkább szeretnél, végezd a kedvenc sportodat, kényeztesd magad a kedvenc ételeiddel. Hogyha ezek egyikére sincs lehetőséged, akkor kapcsold be a tévét és nézz meg egy vígjátékot vagy menj el a könyvesboltba és vegyél egy viccgyűjteményt, a lényeg, hogy tavasszal nevess, amennyit csak tudsz.

3. Egészségmegőrzés a sportban

Tavasszal a leginkább kedvező mozgásforma a kirándulás. Kínában mindig is létezett a “tavaszi kirándulás” hagyománya, ez is részét képezi az “Egészségmegőrzés Útjának” amely Kínában több ezer éve él. Bár utazni mind a négy évszakban lehet, de a tavaszi melegben a nyiladozó virágok között ellátogatni a kedélyünket leginkább feldobó helyekre, jó lehetőség a hétköznapi hajtásban felgyülemlett stressz kioldására. Szabadon gondtalanul sétálgatni a zöld zsenge fűben, miközben felettünk az Ég alattunk a Föld, ez biztosan megnyugtatja a lelkünket, jó módszer a yang energia felélesztésére. Ha nincs lehetőségünk messzire menni, sétáljunk egyet a közeli fasorban, természetesen a legjobb mégis, ha el tudunk menni az erdőbe. És semmiképp se hagyjuk veszni azokat az értékes pillanatokat, amikor esik az eső! A kínai mondás úgy tartja: “A tavaszi eső olyan értékes akár az olaj” [szerk. a “májusi eső aranyat ér mondás nálunk is létezik”] az esőcseppekben nagyon magas a negatív ionok száma, olyan ez a testünk-lelkünk számára mint egy gyengéd cirógatás.

Természetesen nem csak kirándulásról van szó, hanem bármi, amit az anyatermészetben tudunk végezni, pl. sport, hegymászás, sétálgatás, tai ji quan, kertészkedés, napozás stb. szabadtéri tevékenységek. Tavasszal minél gyakrabban adjuk át magunkat ezeknek az élvezeteknek. Hogy teljesen el tudjunk lazulni, ne viseljünk szűk ruhákat, még a hajunkat is hordjuk kibontva. Ha esetleg még lefekvés előtt meleg vízben lábáztatásra is van módunk, akkor átélhetjük a kínai taoista legendák halhatatlanjainak boldogságát.

4. Feküdjünk későn, keljünk korán!

A kínai orvoslás egészségmegőrzéstanja szerint az alvási idő nem lehet egész évben fix és változatlan, hanem ideális esetben igazodik az évszakok váltakozásához. Az alvási ciklus a Nap mozgását kell, hogy kövesse. tavasszal és nyáron hosszabbak a nappalok, rövidebbek az éjszakák, ezért mi is feküdhetünk később, kelhetünk korán. Tavasszal és nyáron ha túl korán fekszünk, akkor fenn áll a veszély, hogy meggátoljuk a yang erők felszabadulását, de a legkésőbbi időpont ne haladja meg a 11 órát, máskülönben negatív hatással lesz a test vérképzésére. Sok fiatal nagyon megörül ennek, hogy “végre lehet későn feküdni”, de nekik úgy tűnik szelektív a hallásuk, mert a hangsúly a “korán kelésen van”, az éjszakázás nagy mértékben sérti a yang erőket, ugyanúgy mint a későn kelés.

Én személy szerint mindig hajnali 5-kor kelek, Te talán nem tudsz ilyen korán felkelni, de vedd rá magad, hogy 1-2 órával korábban kelj a téli kelési időnél. Ha kitartó vagy akkor észreveheted, hogy már ettől az egyetlen jó szokástól is mennyire telve leszel életerővel, kitisztul a fejed és a fénylik a tekinteted. A kínaiak gyakran mondják: “az egész évedet tervezd meg tavasszal, az egész napodat tervezd meg hajnalban”. Remélem neked is hasznodra válik ez az arany mondás.

5. Étkezés

 

A kínai orvoslás szerint az őt íz mindegyike egy-egy szervet erősít az öt szerv közül. Így tehát az édes a lépet erősíti, a savanyú a májat. Tavasszal együnk több édeset, és kevesebb savanyú ételt. Ez azért van, mert tavasszal a máj meridián felfokozottan működik, a savanyú íz pedig megnöveli a máj energiáját, ezáltal viszont elnyomja a lép energiáját [szerk. mert a máj a fa elemhez, a lép a föld elemhez tartozik, és a kínai orvoslásban a fa „legyőzi” a földet]. A lép és a gyomor az ember qi-vér termelésének forrása. Ha a lép és a gyomor funkciója meggyengül, a tápanyagok kevésbé tudnak felszívódni. Tavasszal együnk több, yangot növelő fűszert, pl. hagymát, gyömbért, fokhagymát, tormát, curryt, csípőspaprikát. De ne együnk túl nehéz ételeket, különösen kerüljük a túl csípőset, mert megsértheti a tüdőnket. Együnk könnyed ételeket, pl. zöldségeket. Itt meg kell jegyezzem, hogy a viszonylag zöldség-szegény tavaszi időszakban nagyon sok ember gyümölcsökkel próbálja a zöldségbevitelt helyettesíteni. Bár a zöldségekben és a gyümölcsökben sok a közös vonás, pl. mindkettő bővelkedik a vitaminokban, a rostokban és a szerves sókban, de a gyümölcsök mind monoszacharidokat tartalmaznak (pl. fruktóz). A monoszacharidokat a gyomornak és a vastagbélnek nem kell külön megemésztenie, egyből a vérbe kerülnek, tehát nagymértékben fogyasztva könnyen megemelhetik a vércukorszintet. Ezzel szemben a zöldségek poliszacharidokból (keményítő) épülnek fel, stabilizálják a vércukorszintet.

Tavasszal együk előszeretettel a növények magvait, azaz gabonát. Ugyanis minden magban ott rejlik az élet továbbörökítésének képessége (kivétel a génmódosított magok). Nem rég felfigyeltem egy diétára, amelyet sok magyar ember követ, amelyik azt mondja, hogy ne egyél gabonát (szénhidrátot) és hússal helyettesíti a kenyeret. Először is, ahhoz nincs hozzáfűznivalóm, hogy vajon ezzel a diétával le lehet-e fogyni vagy sem. De az biztos, hogy nem egészséges, mert a húsfélék mind yin jellegű ételek, és ha sokat eszünk belőlük, felélik az ember yang energiáit, ezért tavasszal és nyáron semmi esetre se tegyünk így. Másodszor pedig, a húsfélékben található méreganyagok lebontása elképesztő terheket ró a májunkra és a lépünkre, gyomrunkra. Nem kell, hogy vitába szállj velem, elég ha megnézed, hogy a vegetáriánusok és a húsfogyasztók közül melyik társaság öregszik meg hamarabb, rögtön rájössz, hogy mit tanácsos enned.

6. Ne vedd el az életet, adj életet!

A Sárga császár belső könyve így figyelmeztet minket: „Az az ember, aki tavasszal kioltja az életet, ősszel elkerülhetetlenül megbetegszik.” Az ókori Kínában tavasszal tilos volt a vadászat. A kínai társadalom kulturált rétege tavasszal semmiféle gyilkos tevékenységben nem vett részt. Még a gyilkolási szándékot is elvetették, sőt, másokról rosszat mondani is tilos volt. Az ókori Kínában tavasszal nem indítottak háborút, még a halálbüntetések végrehajtásával is „megvárták” az őszt. Az ókori Kínában a társadalmi rang nagy jelentőséggel bírt. Így pl. a hóhér, a vadász, a mészáros mind számkivetetteknek számítottak, a leszármazottaiknak nem volt szabad tanulniuk, részt venniük a császári vizsgákon, nem tölthettek be hivatalnoki posztot. Sőt mi több, a szakács aki a nemesi konyhán főzött, nem mészárolhatta le saját kézzel a lakomára szánt állatot, mivel a keleti filozófia nagy hangsúlyt fektet az ok-okozat (a karma) törvényére. A Sárga császár könyve ezen kívül még kiemeli: „Az emberséges ember az, aki hosszú életű”. Ez azt jelenti, hogy az, akinek együtt érző szíve van, az kapja meg az égiek áldását és nyeri el az egészségben töltött hosszú életet.Amikor tavasszal a virágos bozótosban bóklászunk és megpillantunk egy kivételesen szép virágot, elég ha csak küldünk neki egy-egy puszit. Kérlek tavasszal ne tépd le a virágot, mert ősszel abból a virágból már nem lesz termés. Tavasszal a jószívűség és a könyörület igazi szívgyógyszer a testünk számára.

Minden vélemény számít!


8 × = negyven nyolc